Műsorok:

Mihály-napi vásár, vigasság és pásztorünnep

Mihály-napi vásár

Óvodásoknak, kisiskolásoknak ajánlott zenés, táncos keretjáték játékmester és zenészek vezetésével

A Mihály-naphoz, mint a nagy „pásztorünnephez” kapcsolódó népi hagyományok szerint megjelenítjük:

A játék menete:
Választunk két bátor, erős hangú nagylegényt, az egyik lesz a bíró, a másik a kikiáltó. Ő kap egy dobot, azt ütögetve harsogja kihirdettetni valót. Mondja utánunk szépen a szöveget:

Kikiáltó:
Szent Mihálynak, az égi seregek győzedelmes vezérének napján új bírót kell választanunk. Ki az a becsületes, igazságos, jóakaratú férfiú, aki kiérdemli, hogy igazságot osztó bíró legyen a falunkban? Közakarattal választunk egy férfiút!

Vásározók: Legyen ma a bíró a tavasszal megválasztott pünkösdi király! A segítője, hírvivője pedig a pünkösdi királykisasszony! Lépjenek elő! Éljen az idei pünkösdi királyi pár!

Hírvivő lány:
Mihály napján régi szokás karácsonyig előre jósolni az időjárást. A pásztorok, akik sokat figyelik az állatokat, az ő viselkedésükből jósolnak az időjárásra.

Bíró:
No, halljuk, milyen időjárást jósolnak ma a pásztorok? Milyen megfigyelésekből jósolnak?

Nyisd ki Isten kis kapudat! (Süss fel Nap!)

Nyisd ki Isten kis kapudat,
Hadd láthassam szép napodat,
Süss fel Nap, fényes Nap,
Kertek alatt a bárányok
Meg ne fagyjanak!

Vásározók:
– Ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani: "Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske”.
– Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdnek, hosszú, erős tél várható, ellenkező esetben enyhe
– A természeti változások napja: megszakad a fű gyökere (nem nő a fű tovább tavaszig),
– Megszűnik a mézelés (nem gyűjtenek tovább a méhek nektárt, pihenőre térnek),
– A  halak zöme a víz fenekére húzódik (nem érdemes halászni, horgászni)
– „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.” (hamar sötétedik, hűvösödik az idő, meleg ruhát kell föl venni)
– Úgy mondják: „Fél mint a cigány Szent Mihálytól.” (a hideg idő beköszöntétől)
– „Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdeznek tanácsot.” (az nem okos ember)
– A Mihály napi mennydörgés szép őszt, de kemény telet jelent.
– „Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.”
– „Szent Mihály lova deres, behozza a telet”
– „Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér.”

Hírvivő: Énekeljünk az elköltöző fecskékről, gólyákról, akiket visszavárunk tavasszal!

Fecskét látok

Fecskét látok, szeplőt hányok,
selymet gombolyítok.

Gólya, gólya, gilice!

Gólya, gólya, gilice!
Mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
Magyar gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.

(A bíró kiküldi a határba a pásztorokhoz a hírvivőket)

Bíró:
Hidegre fordul az idő, nem nő már a legelőn a fű sem, és előjönnek az erdőből a farkasok, veszélyben vannak a jószágok a legelőkön! Ma kell hazahajtaniuk a pásztoroknak az állatokat a legelőkről!
A juhászoknak a nyájat: a juhokat, a birkákat és a kis bárányokat!
A gulyásoknak, a csordásoknak a csordát: a marhacsordát: a teheneket, bikákat, borjúkat!
A kondások még őrizhetik kint a pusztában s az erdőben a kondát: a disznókat, a malacokat.
A csikósok is legeltethetik még a ménest: a lovakat, kis csikókat.
Ők akkor hajtsák be a faluba, az istállókba az állatokat, ha már deres a határ, befagy a víz, esik a hó! Nagy ünnepet csapunk ma, reggelig mulatunk, a pásztorokat megünnepeljük, hogy derekasan vigyáztak a jószágokra, megkapják fizetségüket!!
Hogy is szól az a debreceni Mihály-napi nóta?

Vásárosok:
Mihály-nap után az idő
Fújdogál a hideg szellő
Sírnak-rínak a bárányok
Tanakodnak a juhászok

Bíró:
Énekeljük el az egész dalt!

Debrecennek van egy vize

Debrecennek van egy vize
Kinek Hortobágy a neve
Arra van egy kőhíd rakva
Kilenc bolthajtás van rajta

Hortobágynak szőke vize
Sárga lovam, ne félj tőle
Még az éjjel egy órára
Vigyél át a túlsó partra

Mihály-nap után az idő
Fújdogál a hideg szellő
Sírnak-rínak a bárányok
Tanakodnak a juhászok

A karámnál találgatják:
Hogy a nyájat hová hajtsák
Hajtsuk be a gazdájának
Adjon szénát bárányának

(E napon számoltatják el a pásztorokat. Ha becsülettel gondozta a jószágot, a pásztor ekkor kapja meg éves bérét. és ekkor szegődik el a következő évre valakihez. Mulatságot is rendeznek, amely reggelig tart, majd a pásztort táncolva kísérik hazáig.)

Kikiáltó:
Aki ki szeretne jönni a legelőkre üzenni a pásztorainknak, az jöhet szekéren, vagy lóháton! A szekéren, a lovaskocsin a fő helyen a hírvivő lány üljön! Melléje a kicsi gyerekek. Többiek pattanjanak lóra! Először meglátogatjuk a csikósokat! Lóra hát magyar! Kocsis hajtsd a lovakat!

(Megtanuljuk irányítani a lovat a kocsis gyeplővel, a lovasok kantárszárral), fölpattanunk a nyeregbe, aztán lépésben, majd ügetésben, végül vágtában kinyargalunk a méneshez a pusztába. Megérkezve leugrunk a lóról, hagyjuk hadd legeljen. Közben a megérkező kocsiról a hírvivő lány odahívja a csikósokat, és átadja az üzenetet: maradjanak még a pusztán a ménessel. A kérésére elénekelünk a bátor csikósok tiszteletére pár dalt.

Hóc-hóc katona

Hóc-hóc katona,
Ketten ülünk egy lóra,
Hárman meg a csikóra!

Paripám csodaszép pejkó

Paripám csodaszép pejkó
ide lép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vízen át vágtat,
nem adom, ha ígérsz százat.

Amikor paripám ballag,
odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
odanéz a Nap is százszor.

Lóra, csikós, lóra

Lóra, csikós, lóra
Elszaladt a ménes,
Elszaladt a ménes.
Nem maradt a tanyán,
Egyedül a nyerges,
Egyedül a nyerges.

Mit tëhetëk róla,
Ha be vagyok zárva,
Ha be vagyok zárva.
Van egy jó bojtárom,
Majd számol az róla,
Majd számol az róla.

A csikósok, a gulyások

A csikósok, a gulyások bő gatyában járnak.
Azok élik világukat, akik ketten hálnak.
2x: Lám én szegény szolga legény csak egyedül hálok,
Akár merre tapogatok, csak falat találok.

Mindenkinek van babája, csak énnékem nincsen,
Kinek kettő, kinek három, nékem egy se sincsen.
2x: Ha az Isten egyet adna, jaj de megbecsülném,
Kezét-lábát összekötném, a füstre föl kötném.

– Elbúcsúznak: „Isten veletek csikósok, ha jönnek a fagyok, tereljétek haza a faluba a ménest!”

Hírvivő: Most induljunk a kondásokhoz, a disznópásztorokhoz az erdő szélire!
(Ők is maradhatnak – nekik is énekelnek)

Megismerni a kanászt

Megismerni a kanászt cifra járásáról,
Elöl fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról.

Hej!
Élet, élet, kanász élet, ez aztán az élet,
Ha megunom magamat, magam is úgy élek.

Megszökött az anyakoca kilenc malacával,
utána ment a kanász minden családjával.

Hücs-ki disznó a berekből, csak a füle látszik,
Árok partján a kanász babájával játszik.

Hírvivő: Most induljunk a gulyásokhoz!

Odaérve

Hírvivő: „Adjon Isten jó napot, jó gulyások! Azt üzeni a bíró a faluból, hogy eljött Szent Mihály napja, hűvösre fordul az idő, jöjjenek haza kendtek, hajtsák haza a marhákat, veszélyben vannak itt kint a rónán, előmerészkednek ilyenkor már a farkasok! Énekeljünk előtte egy szép gulyásnótát!

Bújdosik az árva madár

Bújdosik az árva madár,
Egyik ágrul másikra száll.
Hát az ilyen árva, mint én,
Hogy ne bujdokolna szegény.

Elszaladt az aranygulya,
Nem szól már a csengő rajta,
Csak egy maradt a karámba',

Hortobágyi gulyás legény,
Gulyakútba esett szegény.
Szomjan maradt a gulyája,
Itassa meg a babája.

Én is vagyok olyan gulyás,
Nem járok a gáton, mint más.
Sorban legel az én gulyám,
Gyönyörű, drága violám.

Hírvivő: Most induljunk a juhászokhoz!Gyía!

Hírvivő: „Adjon Isten jó napot, jó juhászok! Azt üzeni a bíró a faluból, hogy eljött Szent Mihály napja, hűvösre fordul az idő, jöjjenek haza kendtek, hajtsák haza a birkanyájat, a juhohat, és a kecskenyájat, veszélyben vannak itt kint a rónán, előmerészkednek ilyenkor már a farkasok! Még a félelmetes szarvú, bátor, erős kosok és a bakkecskék meg a pásztorkutyák sem védhetik meg sok farkassal szemben a kis bárányokat és a kis kecskegidákat. Énekeljünk előtte egy-két szép juhászásznótát!

A következő népköltést egyszer elénekeljük együtt, majd lehet kérdés-felelet formában két csoportnak énekelnie, például a lányok a kérdezők, fiúk a válaszadók.

Hol jártál báránykám? - népköltés

- Hol jártál báránykám?
- Zöld mezőben, asszonykám!
- Mit ettél, báránykám?
- Édes füvet, asszonykám.
- Mit ittál, báránykám?
- Forrásvizet, asszonykám.
- Ki vert meg, báránykám?
- Szomszédlegény, asszonykám!
- Sírtál- e báránykám?
- Sírtam biz én, asszonykám!
- Hogy sírtál, báránykám?
- Ehem-behem, asszonykám!

(Elénekelünk pár juhásznótát. Az Aluszol-e te juhász kezdetű csángó dal különösen ajánlott, mert minden sort ismételünk, így könnyű megénekeltetni a gyerekeket)

A juhásznak jól van dolga

A juhásznak jól van dolga,
Egyik dombról a másikra
Terelgeti nyáját, fújja furulyáját,
Bú nélkül éli világát.

Ha megunta furulyáját,
Előveszi a dudáját.
Belefújja búját a birka bőrébe,
Szélnek ereszti belőle.

Tej, túró az eledele,
Száraz kenyér van melléje,
Vizet iszik rája, rágyújt a pipára,
Mégis piros az orcája.

Pásztorember vígan él

Pásztorember vígan él,
Fél világgal nem cserél,
Pipál, sétál, furulyál,
Billeg-ballag, meg-megáll.

Ha dél felé jön a nap,
Ebédje is van annak.
Böske asszony serényen
Hozi két kis edényben.

Hogyha leül a gyöpre,
Vagy valami törzsökre,
Iszik, eszik kedvére,
Nem romlik el a vére.

Aluszol-e te juhász?

Aluszol-e te juhász?
Aluszol-e te juhász?
Ej-haj nem is szunnyadom
Ej-haj nem is szunnyadom

Jártak-e itt farkasok?
Jártak-e itt farkasok?
Ej-haj nem is angyalok
Ej-haj nem is angyalok

Vittek-e el báránykát?
Vittek-e el báránykát?
Ej-haj nem is hoztanak
Ej-haj nem is hoztanak

Kivitték-e az erdőre?
Kivitték-e az erdőre?
Ej-haj nem is misére
Ej-haj nem is misére

Folyt-e annak a vére?
Folyt-e annak a vére?
Ej-haj nem is a teje
Ej-haj nem is a teje

Ugatták-e a kutyák?
Ugatták-e a kutyák?
Ej-haj nem is kacagták
Ej-haj nem is kacagták.

Benn a bárány, kinn a farkas – kergetős körjáték

Benn a bárány, kinn a farkas

Benn a bárány, kinn a farkas,
Hízik a bárány, szárad a farkas,
Szabad vásár mindennek:
gazdagnak és szegénynek.

 (A gyerekek körbeállnak, egymás kezét fogva. Valaki a kör közepén áll, ő a bárány, valaki a körön kívül, ő a farkas. "Szabad vásár"-nál a kör kezeket felemelve kaput nyit. Ekkor a farkas kergetni kezdi a bárányt. A bárány ki-be menekülhet a farkas elől. "Hízik a bárány"-nál a kört alkotók leengedik a kezüket. A farkas nem mehet át a bezárt kapukon. Ha a farkas és a bárány külön rekedtek, akkor várniuk kell a következő kapunyitásra. Ezeket a sorokat mindaddig ismétlik, amíg meg nem fogja a farkas a bárányt.) Úgyis lehet, hogy a körben állók a bárányt átengedik, a farkas előtt mindig lecsapják karjukat. Közben a dal ütemére is emelgethetik karjukat. Játék közben mondogathatják ezt a verset is:

Bent a bárány, kint a farkas.
Fuss el innen, lompos farkas.
Fuss!

Hírvivő:
Jó pásztorok, kis bojtárok, tereljék hát a faluba a gazdáikhoz a jószágokat! Ott számolják meg, megvan-e mind, és megkapják a fizetségüket! Aztán jöjjenek ki a vásárba, a pénzükkel és a menyasszonyukkal vagy feleségükkel, este oedig nagy táncmulatságot rendezünk a faluban minden pásztor tiszteletére!
– Visszamennek a hírvivők a faluba, s megérkezik a juhász és a kisbojtár is a nyájjal, a gazdával megszámolják a juhokat, kecskéket.

Gazda és a juhász:
– No, Kukorica Jancsi, te jópásztor, jól vigyáztál-e a juhainkra?
– Megvan minden brka gazdukam! Megszámolhatja nyugodtan! Egyet se vittek el a rablók, se a tolvajok!
– Jól van öcsém, itt a megbeszélt fizetséged: 70 aranyforint. Kapsz jutalmul még a bárányok közül ötöt, eladhatod őket a vásárban! Elvállalod-e jövőre is ennyi pénzért a nyáj őrzését tavasztól? – Nagyon sok munka, fáradság van a jószágokkal, bizony én csak 100 aranyforintért vállalom ezt jövőre!
– Adok 80 forintot, jó lesz?
– Inkább nézek más gazdát magamnak, aki jobban megfizet, gazduram
– Hát kérdezzük meg a menyasszonyodat, Iluskát, vállalja-e a cselédmunkát továbbra is. Szorgalmasan kijárt tehozzád a legelőre, hordta be korsókban a juhtejet és a kecsketejet, amit a bojtárral fejtetek, és minden nap készítette belőle a finom túrót, vajat, sajtot, és el is adtuk a piacon mindig, amit nem ettünk meg. No, Iluska,. Maradsz-e szolgálólánynak nálunk?

Iluska: Ha megemeli gazduram a fizetségem, minden hónapra 6 aranyforint helyett 8 forintot kérek!

Gazda:Ej, a nemjóját! Hát akkor menj a vőlegényeddel Isten hírével, keressetek új gazdát magatoknak, keresünk helyettetek másik cselédet és juhászt. De azért a búcsúzásotokat és a szorgalmas munkátokat megünnepeljük, este nagy dínom-dánomot, vacsorát tartunk az udvaron és nagy táncmulatságot, igazi hegedűs nagyzenekar muzsikál nekünk hajnalig!

Jancsi és Iluska kimennek az öt báránnyal a piacra, és eladják, mindegyikért vagy pénzt kapnak vagy elcserélik más portékára – jó lehetőség a gyerekeknek ez az eladást s vásárlást tanulni s alkudozást játszani.
Közben vásári kikiáltókat mondunk, s játszunk vásározós játékokat. A vásár után pedig kezdődik a Mihály-napi vigasság, a táncmulatság. Minden leány választ magának legényt, és párban csárdásozunk, a végén pedig mulatságos kígyózó táncban fejezzük be a játékot.

Vásári kikiáltók (mondókák)

Mézes bábot vegyenek,
Finomat és szépet.
Ide néz, törökméz,
Fele cukor fele méz.

Medvecukor, marcipán
Mézes málé, Marcikám!
Ha kimondod „m" nélkül, elviheted emlékül.

Itt a kalap kerek kalap.
Fogd a fülét, mert elszalad.
Kicsit zsíros, kicsit csajla.
De a füled eltakarja.

Asszonyok, asszonyok!
Gatyamadzag,
pendelymadzag,
vékony madzag,
vastag madzag,
keskeny madzag,
fehér madzag,
sárga madzag!
Nem dicsérem,
jól megmérem,
tessék kérem!

Perecet vegyenek!
Frissek, még melegek.
Sósak, sósak, jó ropogósak!

Körjáték

Beültettem kis kertemet

Beültettem kiskertemet a tavasszal,
Rózsa szegfű, liliom és rezedával,
Ki is nyíltak egyenkint, el szeretném adni mind,
De most mindjárt!

– Én megveszem virágodat, ha eladod,
Ha az árát te magad is nem sokallod,
– Versenyfutás az ára! – Uccu, fussunk utána,
De most mindjárt!

Kedvelt vásározós játék a virágárus kislány és a vevő, az udvarló legény dala, a Beültettem kis kertemet című. A gyönyörű dal éneklése közben a körben álló, egymás kezét fogó gyerekek körben ütemre lépkednek, majd az első versszak végén a kör belsejében virágot tartó kislány választ egy fiút és neki ajánlja föl a virágját, alkudoznak, majd a végén versenyt futnak a kör körül ellenkező irányban. A játék ismert menete a következő: Kört alakítunk. Kiválasztunk egy körkerülő gyereket. Énekelve körbejárunk: ellentétesen a kör és a körkerülő. A 2. vsz.-nál kezdődik a szöveg, ekkor megállunk. Akinél a kerülő áll, azt kifordítja maga felé, és vele kezet fogva alkudozik, mint a piacon. A dal végén ellentétes irányban körbefutják a kört, s aki hamarabb visszaér az indulási helyre, az ott marad, és a másik lesz az új körkerülő.

Kanászlegény Mihály napján - Árva Panna húgom

Árva Panna, húgom, mért állsz ott az úton,
Most kezdődik a nagy vásár Székelykeresztúron.

Én is oda mennék, piros kendőt vennék,
De a pénzem elvesztettem, így hát hogy is mennék.

Szegény Árva Panna, segítsünk hát rajta,
Kinek nevét ki találja, az lesz a jutalma.

A játék menete:
Árva Panna eltakarja a szemét, a körben állók közül valaki a nevén szólítja, lehetőleg elváltoztatott, vékony vagy vastag hangon. Árva Panna a hang irányába keresve kiválaszt valakit és kézen fogja. A többi gyermekhez hasonlóan, párosával táncolni kezdenek, majd a dallam végén mindenki leguggol, kivéve azt a gyermeket, aki Árva Pannát szólította. Ekkor derül ki, hogy Árva Panna helyesen választott vagy sem) – Folker: Kecsketánc c. CD

Vásározás (párbeszédes, énekes szerepjátékok)

- Jó napot! Eladó a túrócska?
- Nem eladó, nem eladó, csak a vásárra való!
- Mégis hogy adja?
- A kassai toronyér’
Benne levő kincsekér’
Száz arany gyűrűér’,
Egy-két-három csapásér’

A vásárra kéne menni, Vásárfiát kéne venni. Tükrös szívet, ráncos csizmát, A hajunkba kék pántlikát.
/Debrecenbe kéne menni dallamára/

Fiúk, Lányok:
Adjon Isten szomszédasszony! - Adjon isten! 
Hová megyen szomszédasszony? - Hát ide, aztán oda át, Kéne egy kis „hogyhíjják”!
Fiúk:
- Várjatok meg , mi is megyünk! Menjünk együtt!
- Van paripám takaros, kurta farkú pej piros….. 
- Pám, pám paripám, tüzes a pipám…
- Hóc, hóc katona, ketten ülünk a lóra, hárman meg a csikóra.
Felülünk a ló hátára úgy megyünk el a vásárba!
- Gyere Dani a térdemre, lovagoljunk Debrecenbe. 
Veszünk ottan vásárfiát, szépen szóló kismuzsikát.
- Fussunk, szaladjuk, had lobogjon a hajunk. 
Mindenki: 
Gyere velem a vásárba, fussunk oda hamarjába, Vehetsz ott majd minden szépet, Ha nincs pénzed majd csak nézed.

 Gyümölcsárus (almaárus):
- Piros alma csüng a fán, szakítsd le te barna lány, leszakítom megeszem, mert az almát szeretem!
- Piros alma, de kerek , kóstoljuk meg gyerekek, ugye édes ugye jó, nekünk hozta ősz anyó!
- Alma, alma piros alma, zöld levelű piros alma bumm.
- Olcsó az alma, itt van halomba.Aki veszi meg is, eszi, olcsó az alma.

Debrecenbe kéne menni, pulyka kakast kéne venni…

Debrecenbe kéne menni,
pulyka-kakast kéne venni!
Vigyáz kocsis, lyukas a kas,
kiugrik a pulyka-kakas!

Debrecenben csoda esett,
két kis kakas összeveszett.
Én a kakasom nem bánom,
csak a tyúkomat sajnálom.

Hej, a sályi piacon, piacon.

Hej, a sályi piacon, piacon.
Almát árul egy asszony, egy asszony.
Jaj de áldott egy asszony egy asszony.
Hatot ad egy garason, garason.

A játék menete:
Az almaárus előtt, szemben vele guggol egy gyermek, ő az alma. A többi gyerek az alma mögött áll félkörben.
A gyerekek közösen eléneklik a dalt. A végén az árus rámutat az egyik félkörben álló gyerekre, aki az alma mögé lép mint vevő.

Vevő: – Hogy az alma?

Almaárus: – Egy garas.

Vevő: – Ki veszi meg?

Az alma ekkor megmondja a mögötte álló vevő nevét. Új szereplőket választunk.

Alma, alma piros alma odafenn a fán (Gryllus Vilmos)

Alma, alma, piros alma odafönn a fán.
Ha elérném, nem kímélném, leszakítanám.
De elérnem nincs reményem, várom, hogy a szél
azt az almát, piros almát lefújja elém.
De elérnem nincs reményem, várom, hogy a szél
azt az almát, piros almát lefújja elém.

Körte, körte sárga körte odafenn a fán.
Ha elérném, nem kímélném, leszakítanám
De elérnem
Nincs reményem,
Várom, hogy a szél
Azt a körtét,
sárga körtét lefújja elém.

Szilva szilva hamvas szilva odafenn a fán
Ha elérném, nem kímélném, leszakítanám
De elérnem
Nincs reményem,
Várom, hogy a szél
Azt a szilvát
hamvas szilvát lefújja elém.

Egy üveg alma

Egy üveg alma,
Két üveg alma ,
Három üveg alma,
Négy üveg alma,
Öt üveg alma,
Hat üveg alma,
Hét üveg alma,
Nyolc üveg alma,
Kilenc üveg alma,
Tíz, tíz, tiszta víz, olyan, mint a folyóvíz.

A játék menete:
A gyermekek kézfogással körbeállnak. A dal ütemére hintázást utánozva a karjukat lendítik. Eredeti játéka hintáztató, a „folyóvíz”-nél helycsere a hintán.

Másik változat:

Egy üveg alma, 

Egy üveg alma, két üveg alma, három üveg alma, négy üveg alma, öt üveg alma,
hat üveg alma, hét üveg alma, nyolc üveg alma, kilenc üveg alma,
tíz üveg alma. Ha nem tiszta, vidd vissza. Ott a cica, megissza.

Hogy a kakas?

Ehhez a játékhoz a következő szereplők kellenek: egy vevő, az árusok és az eladó kakasok, körülbelül 15-19 játékos. Az árusok kézfogás nélkül laza körben állnak. Köztük egy-egy lépés távolság van. Mindegyik árus előtt egy-egy kakas lekuporodik. Jön a vevő, és valamelyik árussal alkudozni kezd a kakasára.

Mialatt alkudoznak, csípőre tett kézzel hajolgatnak egymás felé. A végén a kezüket felemelik,
mintha innának, aztán egymás kezébe csapnak, és a kör körül futni kezdenek ellenkező irányban. Kétszer kell megkerülniük a kört. Ekkor magára marad a kakas. Ha a vevő hamarabb ér vissza a ka­kashoz, elfoglalhatja az árus helyét, és a lemaradt árus lesz az új vevő. Ha azonban a vevő elkésik, más helyen kell újra próbálkoznia. Ilyenkor a he­lyére visszaért árus helyet cserél a kakassal.

Vevő:      Hogy a kakas?
Árus:       Három garas.
Vevő:      Hát a tyúk?
Árus:       Az is úgy.
Vevő:      Hát a jérce?
Árus:       Fussunk érte!
Vevő:      Igyunk előbb egyet!

Másik változat:

– Hogy a kakas?
– Három garas!
– Hát a tyúk?
– Az is úgy!
– Hát a jérce?
– Fizess érte!
Énekelve:
– Én a tyúkom nem adom, inkább körülszaladom!

*

Eljátsszuk a Kitrákotty-mesét a hagyományos módon: a vevő sorba gyűjti a megvásárolt állatokat, láncban viszi magával a kör belsejében, míg a kört alkotók ütemesen lépegetnek s énekelnek. A dalnak közöljük egy bővebb, mókásabb változatát is. Réce helyett mondhatunk kacsát, és háp-háp-hápot. Bevehetjük még a marhát is: bú-ú-ú.

Kitrákotty-mese

Szövegközi kép 1

1. Én elmentem a vásárba félpénzzel,
    Tyúkot vettem a vásárban félpénzzel.
    Tyúkom mondja: kitrákotty,
1-9. Kári-kittyom, édes tyúkom, mégis van egy félpénzem.
10. Kári-kittyom, édes tyúkom, elfogyott a félpénzem.

2. Csirkét vettem... Csirkém mondja: csip, csip, csip,
3. Kakast vettem...  Kakas mondja: bokréta,
4. Récét vettem...   Récém mondja: rip hajnal,
5. Pulykát vettem... Pulykám mondja: dandaru,
6. Ludat vettem...   Ludam mondja: gigágá,
7. Disznót vettem... Disznóm mondja: röf, röf, röf,
8. Juhot vettem...   Juhom mondja: behehe,
9. Kecskét vettem... Kecském mondja: mek, mek, mek,
10. Csikót vettem... Csikóm mondja: nyihaha.

Egy bővebb, tréfás változat:

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Tyúkot vettem a vásárba félpénzzel.
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Csirkét vettem a vásárba félpénzzel.
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Kakast vettem a vásárba félpénzzel,
Kakas mondja: bokréta,
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Récét vettem a vásárba félpénzzel;
Récém mondja: rip hajnal,
Kakas mondja: bokréta,
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Pulykát vettem a vásárba félpénzzel,
Pulykám mondja: dandalu,
Récém mondja: rip hajnal,
Kakas mondja: bokréta,
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Ludat vettem a vásárba félpénzzel,
Ludam mondja: gigágá,
Pulykám mondia: dandalu,
Récém mondja: rip hajnal,
Kakas mondja: bokréta,
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Disznót vettem a vásárba félpénzzel,
Disznóm mondja: röf, röf, röf,
Ludam mondja: gigágá,
Pulykám mondja: dandalu,
Récém mondja: rip hajnal,
Kakas mondja: bokréta,
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Juhot vettem a vásárba félpénzzel,
Juhom mondja: behehe,
Disznóm mondja: röf, röf, röf,
Ludam mondja: gigágá,
Pulykám mondja: dandalu,
Récém mondja: rip hajnal,
Kakas mondja: bokréta,
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Kecskét vettem a vásárba félpénzzel,
Kecském mondja: nyikrabá,
Juhom mondja: behehe,
Disznóm mondja: röf, röf, röf
Ludam mondja: gigágá,
Pulykám mondja: dandalu,
Récém mondja: rip hajnal,
Kakas mondja: bokréta,
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Csikót vettem a vásárba félpénzzel,
Csikóm mondja: mihájbá,
Kecském mondja: nyikrabá,
Juhom mondja: behehe,
Disznóm mondja: röf, röf, röf
Ludam mondja: gigágá,
Pulykám mondja: dandalu,
Récém mondja: rip hajnal,
Kakas mondja: bokréta,
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem.

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Legényt vettem a vásárba félpénzzel,
Legény mondja: ha vóna;
Leány mondja: jó vóna,
Csikóm mondja: mihájbá,
Kecském mondja: nyikrabá,
Juhom mondja: behehe,
Disznóm mondja: röf, röf, röf,
Ludam mondja: gigágá,
Pulykám mondja: dandalu,
Récém mondja: rip hajnal,
Kakas mondja: bokréta,
Csirkém mondja: csip, csip, csip,
Tyúkom mondja: kitrákoty,
Káré kittyom, édes tyúkom,
Nincsen már több félpénzem.

A vásározás után kezdődik a néptáncvigasság

Néptáncvigasság, táncház: páros csárdás, legényes (csapásos), leányos (forgatós) és kígyózó táncok

A játék utolsó része a néptáncvigasság, táncház, amelyben csárdásoznak a legények a leányokkal. Mindenki párban táncol, a legkisebbek is ügyesen táncolnak és élvezik. A végén egymásba kapaszkodva tekerednek egy vagy több kígyót alkotva a gyerekek, egy-egy úttörővel az élen. Választunk ilyenkor egy vonatot húzó, úttörő mozdonyvezetőt.

A leginkább bevált énekelhető táncdalaink – minden dalra mást táncolunk: Hopp, Juliska; Télen nagyon hideg van; Komáromi kisleány; Hej, Dunáról fúj a szél; Hull a szilva a fáról; Zöld erdőben a tücsök; Szélről legeljetek; Még azt mondják, nem illik (ez a legényes tánc); Kis kece lányom (ez a lányforgatós tánc); Szervusz, kedves barátom; Elvesztettem zsebkendőmet; Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt; Badacsonyi szőlőhegyen; Érik a szőlő.

Körjátékot, körtáncot is szoktunk táncolni, de a vonatozó, kígyózó táncok a kedveltebbek, ez szokott sokszor lenni a befejező móka.

(Tekeredik a kígyó; Kis, kis kígyó; Tekeredik a kígyó, tekereg a fára; Kőketánc; Sétálunk, sétálunk; Aki nem lép egyszerre; Megy a vonat Kanizsára; An-tan-ténusz; Bújj, bújj zöld ág; Haj, ki kisze, haj!).

A tekergős, kígyós játék szövege (ezután jön a sétálós, lecsücsülős, majd a menetelős, lábdobbantós dal; aztán a csihuhús, vonatos; aztán a bújós, macskaelfogós játék; legvégül a kiszeűző, tavaszhívó varázsmondóka):

Kígyózó táncdalok

Tekeredik a kígyó,
Rétes akar lenni,
Tekeredik a rétes,
Kígyó akar lenni!

Kis, kis kígyó,
Tekeredj a fára,
Kis, kis kígyó,
Tekeredj a fáról!

Tekeredik a kígyó,
Tekereg a fára,
Addig-addig tekereg,
Míg leesik a sárba.

Kőketánc, kőketánc,
Kikerekítem,
Bekerekítem,
Kőketánc.

Sétálunk, sétálunk,
Egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!

Aki nem lép egyszerre

Aki nem lép egyszerre,
Nem kap rétest estére,
Pedig a rétes igen jó,
Katonának az való.

Nem megyünk mi messzire,
Csak a világ végére,
Ott se leszünk sokáig,
Csak tizenkét óráig.

Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára

Megy a gőzös,megy a gőzös Kanizsára!
Kanizsai,. kanizsai állomásra!
Elöl ül a. masiniszta,
Hátul meg a krumplifejű palacsinta!

Antanténusz

Antanténusz,
Szórakaténusz,
Szóraka-tiki-taka,
Alabala-bambusz(ka)!

Bújj, bújj, zöld ág

Bújj, bújj zöld ág,
Zöld levelecske!
Nyitva van az aranykapu,
Csak bújjatok rajta!
Rajta, rajta!
Leszakadt a pajta,
Benn maradt a macska.

Haj, ki kisze, haj!

Haj, ki kisze, haj! Süss be hozzánk fényes Nap!
Haj, ki kisze, haj! Süss be hozzánk fényes Nap!
Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget!
Haj, ki kisze, haj! Süss be hozzánk fényes Nap!

Jöjjön a tavasz, vesszen a tél!
Jöjjön a tavasz, vesszen a tél!

Ezzel a mindig nagy sikert arató télűző kiáltással, mondókával zavarjuk el a gonosz, hideg telet, a kiszét – és köszöntjük a melengető, napsugaras tavaszt. Éljen a tavasz! – így búcsúzunk el a gyerekektől.

Íme, a legsikeresebb játékos táncdalunk, játékleírással:

SZERVUSZ, KEDVES BARÁTOM! (2. és 3. versszak: Szendrey Marót Ervin)

– Szervusz, kedves barátom, gyere vélem táncba!         A A / A D / A E / A A /

– Nem mehetek barátom, mert a lovam sánta.               A A / A D / A E / A A /

Sánta lovam, paripám hízik a mezőbe',                            A E / A A/ D D / E E
//:
Szép asszony szeretőm lakik Debrecenbe'. ://               A E / A A/ D D / E E

*

– Szervusz, kedves barátom, gyere vélem táncba!
– Nem mehetek barátom, mert a lovam sánta.
– Gyógyuljon meg paripád, de most gyalog jöjj el!
//: Száz tündér kisleány várja: táncra kérd fel! ://

– Szervusz, kedves kisleány, gyere vélem táncba!
– Nem mehetek jó legény, sok munkám van hátra!
– Megvár az még holnap is! Segítek majd néked!
– //: Úgy legyen, menjünk hát! Sergek, forgok véled! ://

 (Erre a dalra lehet legjobban mulatni, mert az utolsó sorokat sokszor ismételve mindig változtatjuk a forgásirányt: most emerre forog…., most amarra….A táncot énekelve eljátsszuk és táncoljuk a következőképpen az első két versszakban: kezet rázunk bemutatkozásként az első sorokra a párunkkal, a másodikra egymás kezét vízszintesen rázzuk, 3. és 4. sorra szemben egymásba karolva szökdécselünk körbe-körbe, indiánszökdeléssel, soronként irányt változtatva.

A 3. versszaknál a 2. sornál a kézrázás után a leány föltartott karjait s mutatóujjait jobbra-balra ingatja. A 3.sorra a legény fölemeli erős karjait, s megfeszíti izmait, így csábítja a leányt táncolni – a szövegtanuláskor elmondjuk, hogy a fiú megígéri a lánynak – akinek sok munkája van – hogy majd ő segít neki a tánc után: mosogat, takarít.... ekkor megkérdezzük a lányoktól: "lányok, ti ezt elhiszitek a fiúknak?" – de hát a lányok elhiszik a legények ígéretét, beléjük karolnak, és a 4. sorra seregnek, forognak, soronként irányt változtatva – s közben daloljuk: "Úgy legyen, menjünk hát! Sergek, forgok véled!" – a "véled" szóra a táncmester bekiáltja mindig hogy "emerre", vagy "amarra" – felváltva. Nagy ügyességet igényel szökdécselés közben nyolc ütemenként irányt változtatni. Az ügyesebb párok rendkívül élvezik ezt a mókás táncot, jó sokszor érdemes elismételni s eltáncolni az utolsó sorokat.)

SZERVUSZ, KEDVES KISLEÁNY! (NÉPDAL – SZENDREY MARÓT ERVIN.– az eredeti a 3. versszak)

– Szervusz, kedves kisleány, gyere vélem táncba!                             A A/ A D / A E / A A /
– Nem mehetek jó legény, sok munkám van hátra!                           A A/ A D / A E / A A /
– Megvár az még holnap is! Segítek majd néked!                              A E / A A / D D / E E /
– //: Úgy legyen, menjünk hát! Sergek, forgok véled! ://                 A E / A A / D D / E E /

– Szervusz, kedves barátom, gyere vélem táncba!
– Nem mehetek barátom, mert a lovam sánta.
– Gyógyuljon meg paripád, de most gyalog jöjj el!
//: Száz tündér kisleány várja: táncra kérd fel! ://

*

– Szervusz kedves barátom, gyere vélem táncba!
– Nem mehetek barátom, mert a lovam sánta.
Sánta lovam, paripám hízik a mezőbe',
//: Szép asszony szeretőm lakik Debrecenbe'. ://

Csujogatások – megtanulunk pár csujogatást is, egy-egy sort megismételnek a gyerekek – ti ti ti ti ti ti tá – egyik lábukkal dobbantva az ütemre, új sornál másik lábukkal. A versszakok végén hangosan csujogatunk, hujjogatunk: „Hujj-jujj-jujj-jujj-jú-jú!” – ti ti ti ti tá tá.

Aki nem tud táncolni,
Menjen haza aludni!
Lám én tudok táncolni,
Itt maradok mulatni!

Ez a lábam, ez, ez, ez,
Jobban járja, mint emez,
Édes lábam jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!

Ez a kicsi mulatság
Tartana, míg a világ!
Három éjjel, három nap,
Kimulatom magamat!

Én se kicsi, te se nagy,
Éppen hozzám való vagy!
Túrót ettem, puliszkát,
Attól nőttem ekkorát!

Három éjjel, három nap
Nem elég a lábamnak.
Bárcsak ez az éjszaka
Szent-György napig tartana,

Járd ki lábam, járd ki most,
Nem parancsol senki most!
S az én lábam kijárja,
mert az szokott a táncra.

Ide lábam ne tova,
Ne idegen faluba.
Mert idegen faluba,
Nincs ilyen jó muzsika.

Zurgó dió, mogyoró,
az a leányoknak jó,
Kert tetején döglött ló,
az a legényeknek jó!

Aki réám haragszik,
egyen békát tavaszig,
tavasz után egeret,
míg a szeme kimered!

Kicsi nékem ez a ház,
Kirugom az oldalát,
Ha kirúgom, berúgom,
Mégis megcsináltatom.

Fiúk:
* Szembe rózsám, ha szeretsz, ha nem szeretsz, elmehetsz!
* Ördög bújjék beléje, válogat a legénybe'!
* Ez a lábam ez, ez, ez, jobban járja, mint emez,
* Járd ki lábam, járd ki most, nem parancsol senki most!
* Mit ér az a ráncos szoknya, ha a kislány tipe-topa!

Lányok:
* Csípd meg bolha a férfit, hadd ugráljon egy kicsit!
* Ördög bújjék magába, mit válogat a lányba?
* Mit ér az a pörge kalap, ha a legény csak egy falat!
* Sárgarépa, kender mag, Jaj, de huncut legény vagy.

Zeneajánló

A Magyar lélek (Zengőkönyv 63 perces cd-vel) című hanglemezről (Szendrey Marót Ervin):

Bujdosik az árva madár
A csikósok, a juhászok
Erdő mellett estvéledtem
Este van már, késő este
Megkötöm lovamat szomorúfűzfához
Megkötöm lovamat piros almafához
Érik a szőlő
Badacsonyi szőlőhegyen

A Folker együttes Kecsketánc című lemezéről:

Aluszol-e te juhász?
Hol jártál báránykám?
Árva Panna húgom
Elvesztettem kecskéimet
Szerbusz, kedves barátom
Csujogatások

YouTube ajánló:

Zene Ovi - Megismerni a kanászt

Szöveggyűjtemény

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.

Az égbolt legkönnyebben felismerhető csillagképe a Göncölszekér, amelyet sok vidékünkön Szent Mihály szekerének neveznek.

Mihály nap

A nem is olyan régi időkben a szeptember hónap egyik legkiemelkedőbb napja Szent Mihály napja volt. A természetben, az időjárásban ilyenkor változás áll be: pl. Az idő hidegebb lesz, ilyenkor szakad meg a fű gyökere, a halak a víz fenekére húzódnak, megkezdődik az őszi vetés. Szent Mihály napja az ősi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. Őszi évnegyedkezdő nap. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Az állattartók ilyenkor hajtották vissza a faluba a legelőre hajtott állatokat. Ez a nap, a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt.
E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje. Vigadalmakat, lakodalmakat Katalin napjáig (november 25-ig) lehetett tartani, így lett a lakodalmak őszi időszaka. Ilyenkorra már megforrt az újbor, beindult a pálinkafőzés. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
Szent Mihály napján sok helyen tartottak vásárt. Ilyenkor szerezték be az emberek a téli holmit. Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok. A távolabbi helyekről akkor még lovas kocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjártók, a szűrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevőket. De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek E naphoz kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Pásztordalainkból további példák

Mikor gulyásbojtár voltam

Mikor gulyásbojtár voltam,
Gulyám mellett elaludtam.
Fölébredtem éjféltájban,
Egy gulyám sincs az állásban.

Mögkerültem határomat,
Körös-körül állásomat.
Mégsem találtam barmomra,
Csak a kedves galambomra.

Édes kicsi bojtárkám

Édes kicsi bojtárkám,
Őrizd meg a báránykám,
El ne maradjon egy es,
Ica te, számos a legküssebb es.

Cifra csárda teteje,
Barna kislány pendelye,
Tóba veszett kendere,
Ica te, azért nincsen pendelye.

Kinn a bárány, benn a farkas—Játékszabály

A játék valószínűleg skandináv eredetű. Európában és Ázsiában rengeteg változatban ismert.

A játék menete:

A játékot két személy játszhatja.

A fenti táblázatot lerajzoljuk vagy kinyomtatjuk.

A játékosok sorshúzással eldöntik, hogy ki lesz a bárányokkal és ki a farkasokkal. A játék kezdő állását a mellékelt ábra mutatja: 17 bárány fog küzdeni 2 farkassal. A bárányokat és a farkasokat jelölhetjük pl. kukoricaszemekkel és babszemekkel (valamikor nagyapáink így játszották!), különböző színű gombokkal stb.

A játékban a bárányok és a farkasok is egyformán léphetnek: mindig csak egy mezőt előre, hátra, oldalra vagy átlósan. Levenni azonban csak a farkas tud, ha át tud ugrani valamelyik bárány fölött. Egy bárány fölött pedig akkor lehetséges az átugrás, ha az egyik oldalán a farkas áll, másik oldalán pedig van egy üres mező, ahová a farkas átugorhat. Ha tehát a farkas át tud ugrani egy bárány fölött átlósan, balról jobbra, felülről lefelé illetve fordítva, akkor leveheti az adott bárányt.

A bárányok nem ugorhatnak; feladatuk, hogy a tábla egyik feléről minél nagyobb számban átjussanak a másik felére.

Ki nyeri a játékot?

A farkasok akkor nyernek, ha legalább 10 bárányt sikerül levenniük, a bárányok pedig akkor, ha legalább tízen átjutnak a tábla egyik feléről a másikra.

 

 

Az oldal tetejére