Pünkösd az óvodában – pünkösdölés
”Szálljon erre a házra az Isten áldása,
mint pünkösdi harmat a piros rózsára.”
A három hétig tartó pünkösdi ünnepkör kísérője, jellegzetes virágja, jelképe a pünkösdi rózsa, a „rózsaszínű” bazsarózsa. A Természetnek, az Anyatermészetnek a pünkösd idején kiteljesedő mivoltát, az életerőt, a bőséget, a dús növényzetet, az erejük teljében lévő állatokat és embereket, a lelki gazdagságot – mondhatni: az Életnek az év során elért csúcspontját ünnepeljük pünkösdkor – a Teremtés áldását.
A pünkösdi műsorunk egyházi óvodákban kiegészül vallásos dalrészletekkel és tartalommal.
A közös pünkösdi játék menete hasonló a többi keretjátékunkhoz: közös éneklés, tapsolás, ütőhangszeres, ütőfás zenélés, megjelenítés, mutogatás, lovaglástanulás, népi játék, néptánc –körtánc, páros csárdás, kígyózó tánc.
A pünkösdi dalcsokrunk egy része ismert a nagyobb gyerekeknek, a többit megtaníthatjuk és el is játszhatjuk, táncolhatjuk.
A tavaszi ünnepkör egyik legszebbike pünkösd vasárnapja és hétfője. Vallási eredetű - a keresztény egyház születésnapja - és a kiteljesedő kivirágzó tavasz ünnepe is; a bazsarózsát nyitogató, orgona és akácfavirág illatú kikelet!
Néphagyományaink szerint e két napon a falusi közösségek népi versenyjátékokat, /gerendahordás, hordóemelés, lovaglás/ tréfás viadalokat rendeztek saját örömükre és így versengtek a pünkösdi király címért a legények. Megválasztották párját, a pünkösdi királynét is, és tréfásan ”összeházasították” őket egy esztendőre.
Az Alföldön általában lányok voltak a főszereplők, az ő pünkösdölőjüket mivanma- vagy mavagyon-járásnak nevezték el. Lakodalmas menet mintájára felvonultak a lányok zöldágakkal és a vőlegény is lány volt. Megálltak egy-egy háznál és tréfásan ”adományt” kértek jókívánságaikért.
Más vidékeken pl. Székelyföldön ”hesspávázók,” 10-12 éves gyerekek jártak körbe lakhelyükön Pünkösd első napján, az élen egy nagyobb fiúval és lánnyal – ők voltak a király és királyné. Utánuk következtek a ”nyoszolyólányok” és a ludak Az utat végig énekelték, köztük a hesspávázó énekükkel.
Hess páva, hess páva,
királyné pávája.
Ha én páva volnék,
jó reggel felkelnék.
Boldog ünnepeket kívántak és édességet, aprópénzt fogadtak el az emberektől.
Az óvodákban a pünkösdi játék lehet egyben évzáró és ballagó ünnepség is. Így búcsúzhatnak el az óvodától ”kirepülő kis fecskék”, a nagycsoportosok.
ÓRALEÍRÁS
A bemutatkozás után igazán ünnepi, emelkedett hangulatú, áldásos dalokat énekelünk, zenélünk – megalakítjuk az óvodazenekart, néhány dalt hangszerekkel is előadunk – mindenki kap hangszert.
Áldás-áldás, Isten-áldás! (ezt az egyszerű köszöntőt egyből éneklik a gyerekek)
Áldás-áldás, Isten-áldás!
Áldás-áldás, Isten-áldás!
Áldás-áldás, Isten-áldás!
Áldás-áldás, Isten-áldás!
Nyisd ki Isten kis kapudat!
Nyisd ki Isten kis kapudat,
Hadd láthassam szép napodat,
Süss fel Nap, fényes Nap,
Kertek alatt az állatkák
Meg ne fagyjanak!
Mi van ma? (C-dúr hangnemben)
Mi van ma, mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.
Jó legény! Jól megfogd
Lovadnak kantárját!
Hogy el ne tapossa
A pünkösdi rózsát!
Én kis kertet kerteltem (A-dúr)
Én kis kertet kerteltem,
(két kéz mutatóujjával kert rajzolása)
Bazsarózsát ültettem,
(tenyér közepének megbökdösése mutatóujjal)
Szél, szél fújdogálja,
(mutatóujj mozgatása jobbra-balra)
Eső, eső veregeti.
(felülről lefelé az eső utánzása)
Én kicsike vagyok (D-dúr)
Én kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok,
Szüleim kertjében most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa,
Ha ki nem nyílhatok, csakúgy hervadozok.
Lányok ülnek a toronyba (A-dúr)
Lányok ülnek a toronyba, aranykoszorúba.
Arra mennek a legények sárga sarkantyúba.
Lányok, lányok, szépek vagytok, piros az orcátok.
Kertbe mentek rózsát szedni, fáj a szívem rátok
A pünkösdi rózsa (A-dúr)
A pünkösdi rózsa
Kihajlott az útra,
Én édesem, én kedvesem
Szakíts egyet róla.
Egyet szakasztottam,
El is hervasztottam.
Tejbe-vajba fürösztöttem,
Hóba szalasztottam.
Elhozta az Isten (A-dúr)
Elhozta az Isten piros Pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk király kisasszonykát.
Ma vagyon, ma vagyon piros Pünkösd napja.
Holnap leszen, holnap leszen a második napja.
Öregembereknek csutora-borocskát,
Öregasszonyoknak porhanyós pogácsát,
Kisebb gyerekeknek porba való játszást,
Nagyobb gyerekeknek iskolába járást.
Jácintos, pácintos, sárga tulipános.
Játékfűzés (egy ajánlat a sok-sok pünkösdi játékra a néphagyományunkból)
1. A fiúk-lányok oszlopba felsorakoznak, a két oszlop egymással szemben áll fel. A lányok sorában az utolsó a királynő. A lányok indulnak a fiúk felé a „Mi van ma…” kezdetű dalra, tömött sorokban, lassú léptekkel, az előttük álló szoknyáját fogva.
2. A második versszakra indulnak a fiúk a lányokkal szemben, lassan, egymás vállát fogva.
3. A dal végén a két csoport találkozik, s szembefordulva köszöntik egymást:„Szép jó reggelt, leányok!”„Jó reggelt legények!”Egy fiú: ”Eljöttünk királynét választani.”Lányok: ”Csak tessék, csak tessék!”
4. Fiúk: ”Gyere elő te szép lány!” Hátulról előre jön a királynőnek öltözött lány, és eljátsszák a galgamácsai nevettető hidasjátékot.
-Mit ettél ma?
-Sós kenyeret.
-Mit ittál rá?
-Hideg vizet.
-Min állsz?
-Cserépen.
-Min lebegsz?
-Levélen.
-Nézz az égre!
-Nem nézek.
-Köpj a földre!
-Nem köpök.
5. Egy fiú: ”Kiálltad a próbát, nem nevettél, királynő vagy!” –a királynő fejére egy virágkoszorút tesz.
6. A pünkösdi királynő feje fölé a lánytársai baldachinszerűen kendőt tartanak, és elindulnak a másik csoportszoba felé, miközben a „Mi van ma…” dallamára énekelnek.
„Nem anyától lettél, Rózsafán termettél,Piros Pünkösd napján Hajnalban születtél.”
7. A csoportba érve köszönnek:„Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szabad-e pünkösdölni?”
Csoport: „Szabad, szabad!”
8. A kendőt a királynőre borítják, és körbetáncolják.-„Két szál pünkösdrózsa” kezdetű dalra kaputartással körbesétálják a királynőt, majd 8-as ívben kerüléssel ismét körformát alakítanak.
-„Elhozta az Isten” (ÉNÓ.156.) c. dallal folytatják a táncot.
A királynő a kör közepén guggol, fejét leborították kendővel.
1. versszakra – páros kézfogással jobbra kezdve oldalzáró lépéssel tovahaladás.
2. versszakra – irányváltás balra, oldalzáró lépéssel tovahaladás.
3. versszak első sora – lányok leguggolnak, fiúk hátul kézfogással körbesétálva megkerülik a lányokat.
3. versszak második sora – a fiúk guggolnak le, a lányok csípőre tartással kerülik meg a fiúkat.
4. versszak – ellentétes karral kaputartás és forgás.„A pünkösdi rózsa” (ÉNÓ. 145.)Kettős kör: a lányok belül, fiúk kívül kézfogással. Ellentétes irányban sétalépéssel járnak körbe. ”Egyet szakítottam…”éneklésével párválasztás, páros forgás. Utolsó forgás után a lányok kiperdülnek, s kialakul az egy kör.
9. A dal végén kiáltva: ”Ekkora legyen a kendtek kendere!” Két lány háromszor magasra emeli a királynőt.
10. Megkérdezik a csoportot: ”Megmutassuk a királynőt?”
11. A csoport mind: ”Hadd lássuk!”
Két lány leemeli a királynő fejéről a kendőt, s a többiek a kosarakból rózsaszirmot szórnak rá, és a csoportszobában lévőkre is, közben a „Mi van ma?”…c. dalt éneklik.
12. Végül a kosaras lányok a csoport felé:
„Adjatok, adjatok
Egy, két, három krajcárt,
Hogy a királynőnek
Vehessünk pántlikát!”
A csoport tagjai mézeskalácsot tesznek a kosarakba.
13. Lányok:”Most már van pünkösdi királynő, válasszunk pünkösdi királyt is!”Az eddig énekelt dalokkal kivonulnak az udvarra.
14. A fiúk raffiasörényű hullámpapír lovakkal sorbaállnak, és versenyfutással eldöntik, hogy ki lesz a király. A király koronát kap, és helyet foglal a királynő mellett.
15. Tovább folytatódnak a tréfás sor és-váltóversenyek;a királyi pár feladata: a győztesek jutalmazása mézeskaláccsal.
Versenyfeladatok – fiúknak: erő-, ügyesség-, bátorságpróba. Pl. helyből távolugró, pecázós, célbadobós, csúzlis, babszemgyűjtő…
A király- és királynéválasztás történhet úgy is, hogy a fiúk katonás, huszáros módon versenyt ugrálnak (előre tartott, kantárt fogó kézzel, páros lábbal, egyvonalból indulva a célvonalig), a lányok pedig a leányok kedvenc táncával, a sergéssel versenyezhetnek például: széttárt karokkal mondjuk négyet kell balra, aztán négyet jobbra seregniük – a leggyorsabban s legszebben sergő lány lehet a királylány.
Pünkösdi áldáskérés
Bor, búza és gyümölcs bővetekben legyen,
Házatok békesség, reménység, egészség,
Szerencse kísérje, szívemből kívánom!”
Ezután játékból kilovagolhatunk a mezőre (lásd korábbi óralírásainkat), és gyűjthetünk vadvirágokat (a virágokat fölsoroljuk, a lányok koszorút fonhatnak), komatálat küldhetünk.
Paripám csodaszép pejkó
Koszorú, koszorú
Komatálat hoztam
Koszorú, koszorú
Koszorú, koszorú,
Mért vagy olyan szomorú?
Azért vagyok szomorú,
Mert a nevem koszorú!
Komatálat hoztam
Komatálat hoztam,
Föl is aranyoztam.
Koma küldi komának,
Koma váltsa magának.
Komatál – másik változat
Komatálat hoztam,
Meg is aranyoztam.
Ha nem tetszik komának,
Küldje vissza komának.
Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat – párválasztó játék
E játékban a Bújj, bújj, zöld ág című dalunkat eredeti alakjában tanuljuk meg, amelyet el is játszunk, és amelyben mindig csak egy fiú bújik egyszerre, aki megkerüli az első pár fiútagját, visszamegy a párjához, s megtáncoltatja, majd fölemeli a lányt, a végén pedig megpuszilják egymást. Igen közkedvelt, bevált e játék. Általában 8-10 pár áll egymás mögé, a többi nézi és énekli a dalt tapsolva. A szövege:
Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat
Bújj-bújj zöld ág,
Zöld levelecske,
Nyitva van az aranykapu,
Csak bújjatok rajta.
Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat,
Hadd kerüljem váradat, váradat.
Szita-szita péntek,
Szerelem csütörtök,
Pap-szerda.
Ennek a kacagtató játéknak a végén persze el lehet játszani a szokásos macskafogós bújós játékot, a közismert szöveggel, így mindenki játszik a kígyózó játékban (Bújj, bújj, zöld ág!). Lehet két-három kaput is csinálni az óvónénikkel. Az Anyatermészet újjáéledésével éled az egymás iránti vonzalom is a nemek között, így a szerelem évszakát a gyerekeknek már fontos megjeleníteni, hogy szokják meg a Természet rendjét, az Élet törvényeihez igazodva fejlődjenek, érjenek ifjúvá.
A tánc, a néptánc nem maradhat el most sem – ez a legnagyobb élmény a gyerekeknek!
(lásd a korábbi műsorainkban a részletezést).
Néptáncvigasság, táncház – páros csárdás és kígyózó táncok
A játék utolsó része a néptáncvigasság, táncház, amelyben csárdásoznak a legények a leányokkal. Mindenki párban táncol, a legkisebbek is ügyesen táncolnak és élvezik. A végén egymásba kapaszkodva tekerednek egy vagy több kígyót alkotva a gyerekek, egy-egy úttörővel az élen. Választunk ilyenkor egy vonatot húzó úttörő mozdonyvezetőt.
A leginkább bevált énekelhető táncdalaink – minden dalra mást táncolunk: Hopp, Juliska; Télen nagyon hideg van; Komáromi kisleány; Hej, Dunáról fúj a szél; Hull a szilva a fáról; Zöld erdőben a tücsök; Szélről legeljetek; Még azt mondják, nem illik (ez a legényes tánc); Kis kece lányom (ez a lányforgatós tánc); Szervusz, kedves barátom; Elvesztettem zsebkendőmet; Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt; Badacsonyi szőlőhegyen; Érik a szőlő.
A fölhasználható táncos dalok címeit és a dalszövegek egy részét ide kattintva megtekintheti!
További játékajánlatok
Pünkösdi játék
Két fiú zöldágból font ”kaput” tart a többiek kézfogással párosan átbújnak alatta és közösen éneklik a Bújj, bújj zöldág, zöld levelecske c. gyermekdalt. Köralakítás után
- 1. gyerek kiáll középre:
”Szép jó napot kívánok Pünkösd jeles napján!
Szabad- e bejönni? Szabad- e pünkösdölni?”
- Lányok ”egy csokorba” futnak és kérdezik:
”Mi van ma, mi van ma?”
- Fiúk szintén egy helyre szaladnak szemben a lányokkal és felelnek:
”Piros pünkösd napja, holnap lesz, holnap lesz a második napja.”
- Lányok szólnak:
”Legények, a pünkösdi rózsát jól meggondozzátok, kalapotok mellett el ne hervasszátok!”
- Mindenki keres magának párt mondókázva:
”1, 2, 3, nincsen nekem párom,
fogadjunk egy icce borba
hogy ez tizenhárom”
- Párválasztás után :
”A pünkösdi rózsa kihajlott az útra.
Én édesem, én kedvesem szakíts egyet róla.
Egyet szakasztottam, el is hervasztottam,
tejbe- vajba fürösztöttem, hóba szalasztottam.”
népdalra táncos mozgás /forgás, dobbantás párosan/
- Lányok kifordulnak a körtáncból és ujjukkal figyelmeztetik a fiúkat.
”András pajtás, bokrétás! Jól megfogd lovadnak száját, zabláját,
ne tipossa- tapossa a pünkösdi rózsát!”
- Fiúk beállnak a lányok mellé.
”Zöld a kökény, majd megkékül
most vagyok szerető nélkül!”
- 2. gyerek:
”Legények, válasszunk magunk közül királyt!”
- 3. gyerek:
”Az legyen a király, aki a legügyesebb, legerősebb!”
- Lányok kérdezik a fiúkat:
”Mit ettél ma?- sós kenyeret!”
”Mit ittál ma- hideg vizet.”
”Min állsz?- cserépen.”
”Min lebegsz?- levélen.”
”Nézz az égre!- Nem nézek!”
”Lépj a földre!- Nem lépek!”
”Akkor húzzad magadat!”
- A kisfiúk megfogják egymás kezét párosával és húzzák egymást:
” Húzd, húzd magadat,
én is húzom magamat.
Amelyikünk elesik,
Az lesz a legkisebbik!”
- 3. gyerek: XY volt a legügyesebb, ő legyen a király!”
- Mindenki kiált: ”Éljen a király!”
- Koronázó lányok fejére teszik a koronát:
”Szedjük szép rózsáját, kössük bokrétáját,
a fejére tesszük király koronáját.”
- Közös tánc a Széles a Tisza, magas a partja c. népdalra.
- Fiúk együtt mondják:
”Kisasszony rózsája kihajlott az útra,
szedje fel a királyné, kösse koszorúba!”
- Lányok együtt szólnak:
”Válasszunk pünkösdi királynét is!”
- Király a kör közepén áll:
”Válasszunk piros pünkösdi rózsát,
a legszebbik királykisasszonykát!
Az a leány legyen, aki kiállja a próbát,
és nem neveti el magát!”
- Magához hívja egyenként a lányokat és megbizseréli a tenyerüket
”nevettél… nem vagy királyné!”
- Választ egy lányt:
”Nem nevettél, te vagy a királyné!”
- 3 fiú bemegy a körbe és megemelik a királynét kiáltva:
”Ekkorára nőjjön a kendtek kendere!!”
- ”Koronázó” lányok megkoronázzák őt is énekelve a Kis kece lányom kezdetű gyermekdalt.
”Kis kece lányom fehérbe vagyon,
fehér a rózsa kezébe vagyon.
Mondom, mondom fordulj ide mátkámasszony,
mondom, mondom fordulj ide mátkámasszony.”
- A király megsimítja a királyné arcát:
”Szép ő maga, szép ruhája, szép a két orcája.”
- A királyné szól:
”Én gyönge morzsácska vagyok,
ím látjátok, szavaim halljátok.
Friss éjszaka járok.
Nemes szüleimnek érdemes kertjében
hajnalban születtem,
nem anyától lettem,
rózsafán termettem.”
- A királyné énekel:
Ӄn kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok,
Szüleim kertjében most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa,
ha ki nem nyílhatok, csakúgy hervadozok.
- Király:
”El ne hervadj szépséges királyném, inkább mulassunk egyet!”- kézen fogja őt.
- Fiúk párt választanak a lányok közül:
”Széles az én kedvem ma,
nem fér ebbe a házba!
Kicsi nekem ez a ház,
kirúgom az oldalát.”
- Lányok:
”Rúgd ki, ne hagyd magadat, forgasd meg a párodat!”
- Együtt mondja mindenki:
”Meghozta az isten piros pünkösd napját,
mi is meghordozzuk királykisasszonykát.
A szép leányoknak rózsakoszorúját,
a szép legényeknek szegfű bokrétáját.
Öregembereknek csutora borocskát,
öregasszonyoknak töltött galambocskát,
kisebb gyerekeknek tepertős pogácsát.
nagyobb gyerekeknek iskolábajárást.”
- Közös tánc - ”Két szál pünkösdi rózsa, kihajlott az útra, el akart hervadni, nincs ki leszakítsa…”
Pünkösdi királyné-járás
Lányok csoportos játéka pünkösdvasárnap délelőtt. (Nagyobb lányok és kisebbek együtt játszhatják.)
Szereplők: pünkösdi királyné, négy kísérője, két sziromszóró kislány, két nagyobb kislány, akik majd a királynét emelik, öt versmondó s a többiek.
Mindenki szépen fölöltözik: piros pöttyös (babos) vagy kisvirágos bő szoknya, fehér inggel. Hajuk befonva, virággal, piros pántlikával ékesítve.
A pünkösdi királyné a legkisebb leányka, lehet óvodás korú.
Fehér ruhába öltöztetik, szalagokkal ékesítik, fejére virágokból font koszorút tesznek. Négy nagyobb leányka fehér fátylat tart föléje.
A játék elején a fátylat leengedik a fejére s egy leányka csengő hangon megkérdezi a háziakat:
Szabad-e megmutatni a pünkösdi királynét?
Ha szabad, fölemelik a fátylat, s bevonulva, egymás kezét fogva követi a lányok csoportja a királynét és négytagú kíséretét, miközben éneklik:
Két kislány elöl megy, s virágszirmokat szór.
Az ének végére az óramutató járásával megegyező irányban haladva (napjárás iránya) kört formálnak, a királyné a kör közepén áll.
A királyné a következő verset mondja:
„Én kicsike vagyok, szólni alig tudok,
Mégis szólok néktek lebegős nyelvemmel,
„Bor, búza és gyümölcs bővetekben legyen,
Házatok békesség, reménység, egészség,
Szerencse kísérje, szívemből kívánom!”
Ezután beáll a körbe, s jobb láb elöl, ringó mozgással, a dal ütemére (hangsúlyra lépnek jobb lábbal előre), kézfogással lassan haladnak körbe, a következő dalt énekelve:
A dalt többször el lehet énekelni, minden versszak után más kislány mondhat egy-egy verset, kifordulva a körből:
1. vers:
„Én gyönge morzsácska vagyok, ím, lássátok,
Szavaim halljátok, friss éjszaka járok.
Kisasszony rózsája kihajlott az útra,
Szedje fel a menyasszony, tegye koszorúba!”
2. vers:
„Én kicsike vagyok, a lábaim nagyok,
Nincsen az az árok, amit át nem ugrok.
Haj, cinkus, cinkus, fehér tulipántos,
Hintsetek virágot e mái szent napon!”
3. vers:
„Piros pünkösd hajnalán koszorúkat fonjunk!
Az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka,
Még annál is hosszabb, mint a Duna hossza!”
4. vers:
„Zab szaporodjon, búza bokrosodjon!
Zab szaporodjon, búza bokrosodjon!
Felmegyünk a szőlődombra szőlővesszőt szedni,
Szél fújja, fújdogálja, szellő ropogtatja!”
5. vers:
„Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”
Pünkösdi királyné-járás
Ezután párokra szakadnak, párokban forognak, közben ezt éneklik:
A királyné újra a kör közepén áll, ketten két oldalról hóna alá nyúlva kétszer egymás után fölemelik, miközben a többiek kiabálják:
„Ekkora legyen a kendtek kendere!
Ekkora legyen a kendtek búzája!”
A dal végére már vissza kell állni a körbe, egymás kezét fogva.
Az utolsó énekkel lehet kivonulni, a menet végén megy a királyné, a négy kislány fátylat tart föléje.
(Falvay Károly nyomán)
Függelék
Pünkösd: az egyház születésnapja, a természet újjászületésének ünnepe
Mit jelentett a Pünkösd nagyanyáink számára? Hogyan ünnepeljük ma – és megünnepeljük-e egyáltalán ezt a jeles napot? A pünkösdi hagyomány az egyház megalapításáig nyúlik vissza.
2010-ben május 23-án vasárnap ünnepelte a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, tavaly június 12-én volt Pünkösdvasárnap, idén pedig május 28-a Pünkösd Hétfő, hiszen ez egy változó dátumú ünnep, amely a húsvéti (keresztény) ünnepkörhöz kötődik.
Ez a nap egyben az egyház születésének napját is jelenti. Piros Pünkösd a húsvét utáni ötvenedik nap. Ilyenkor piros színű miseruhát öltenek az atyák. Az ekkor elmondott ünnepi mise énekei, olvasmányai, könyörgései arra hivatottak, hogy teljesebben átéljük a Szentlélek eljövetelét, és buzgóbban hangozzék a várakozás himnusza.
A Pünkösd, a Húsvét utáni ötvenedik nap egyben a természet, az új élet köszöntése is volt. Az emberek ilyenkor elsősorban a bőséges termésért és a gyermekáldásért imádkoztak. A templomokban a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon.
A Pünkösdhöz kapcsoló népszokások egy része még korábbi időkből maradt fenn, ami azzal magyarázható, hogy ekkorra igazán megélénkül, felpezsdül a természet, amit minden természetközeli nép örömmel köszöntött.
A római floriáliákhoz kötődik például virágokkal, májusfával ünneplés, ami egész Magyarországon elterjedt szokás volt, különösen vidéken. Dunakeszin is sok ház kertjében állt a májusfa, melyet színes szalagokkal, virágokkal díszítettek fel, többnyire a házban lakó fiatal lányok tiszteletére az udvarló és barátai, vagy rokonok. Az ilyenkor szokásos táncmulatság helyszínén „közös májusfa” is magasodott.
Vidéken sok helyütt pünkösdi király, királyné választása is jeles naphoz kötődött. Jól tudták a régiek, hogy ilyenkor meg kell állni egy pillanatra: még mielőtt beköszöntöttek volna a nagy nyári munkák, kicsit kiszórakozták magukat.
A legjellegzetesebb pünkösdhöz kapcsolódó szokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a pünkösdi királynéjárás, amelyben a kislányok, fiatal lányok vettek részt…
Az országszerte ismert tradíciók mellett voltak szűkebb területeken ismert szokások is, mint például a törökbasázás, a borzakirály, vagy a rabjárás. Egyes vidékeken a tavaszhoz, s általában május elsejéhez kapcsolódó májusfaállítás is megtalálható volt, csakúgy, mint a zöldághordás.
Régebben a menyegzőket vidéken leginkább tavasztól őszig tartották.
A kialakult szokás szerint pünkösdtől lehetett lakodalmakat rendezni, így a tavaszhoz és májushoz szorosan kapcsolódott a szerelem, ezért ezekre a napokra jellemzőek voltak a különböző párválasztó és udvarló szokások. Például pünkösdi rózsát szórtak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek, a legények pedig pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Hazánkban sok településen az is szokás volt, hogy a lányok és asszonyok ekkor bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarították, a férfiak is a legjobb ruhájukat vették fel az ünnep méltóságára.
Pünkösdi jelképek
Pünkösd fő jelképe a pompás pünkösdi rózsa, amit a mosdóvízbe szórtak, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösd jelképe a fehér galamb is, amit sok helyen, a Szentlélek jelképeként engedtek szabadon a templomokban.
Védő, oltalmazó erőt tulajdonítottak a zöld ágban életre fakadó erőnek is: nyírfaágat, gyümölcságat vagy bodzát tettek pünkösdkor a házakra, és az istállókra, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.
Pünksödi játékok és mesék (Forrás: M. Komáromi Gyöngyi: Civilizáció és kultúra)
A pünkösdi időszaknak is, a többi évköri időszakhoz hasonlóan, jellegeztes gyermekjátékai és népmeséi vannak, amelyek szervesen kapcsolódnak a természeti jelenségekhez.
versenyjátékok az udvaron: Adj király katonát, bothúzó verseny, versenyfutás, más erő- és ügyességi játékok, ...
vonulós játékok: Búzavirág koszorú, Ess eső ess, Bújj, bújj zöld ág, Elhozta az Isten, A pünkösdi rózsa, Komatálat hoztam, …
kapus játékok: Hej tulipán, tulipán, Itthon vagy-e hidamester, …
kismesterségek: gyöngyfűzés, koronák és párták készítése, virágokkal díszítés, koszorúfonás mezei virágokból, májusfa állítás, ...
népmesék: A sovány ember kövér malaca, Kicsi kanász meg a tizenkét vadkan, A kisgömböc, ...
Boszorkányos-varázslós játék
Előkészületek: A gyerekek szétszórtan helyezkednek el egy előre körülhatárolt térben. Kijelölünk egy gyereket, ő lesz a boszorkány (varázsló), akit kendővel jelölünk.
Játékszabály: A varázslónak hatalma van arra, hogy szoborrá változtassa azokat, akiket megérint (ők ülve vagy guggolva maradnak), de igyekeznek elkerülni az érintést. A játéknak akkor van vége, ha minden gyerek szoborrá merevedett, de legkésőbb a kijelölt játékidő végén (max. 1-2 perc, illetve amíg 20-ig számolunk). Kezdetben egy varázslóval, később 4-5 varázslóval lehet játszani.
A halász hálója – játék
Előkészületek: A gyerekeket két csoportra osztjuk. Az egyik a „halász hálóját” jelképezi, kézenfogva kört alkotva, a másik a „halakat” jelenti. A „hálót” alkotó gyerekek meghatároznak egy szójelet, amelyet ismert mondókákból (kiszámolókból) vagy dalból választanak ki. Játékszabály: A „hálót” alkotó gyerekek felemelik karjukat, és énekelni kezdik a választott éneket, miközben a „halak” oda-vissza úsznak a háló „szemein” át. A meghatározott szóhoz érve minden kar leeresztődik, foglyul ejtve azokat a halakat, melyek a „hálót” gyarapítják. A játék a szerepek cseréjével, és új jelszó választásával indul újra
Népszokások Pünkösdkor:
- Májusfa állítása
- Pünkösdi király választása
- Tavaszköszöntés
- Pünkösdi királynéjárás
- Pünkösdölés
- Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
- Csíksomlyói búcsú
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.
Májusfa állítása
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.
Pünkösdi királyválasztás
A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.
Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.
Pünkösdölés
„Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,...
Te nyitod rózsákot meg illatozásra,...
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba."
(Balassi Bálint: Borivóknak való - részlet)
A pünkösdölés ősidők óta a tavasz ünnepe. „Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra. Pünkösd az egyház születésnapja is.
A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé."
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
Csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé.
A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.